Légköbméter kalkulátor: hogyan számold ki egy szoba légterét?
Egy helyiség légköbmétere (légtere) a hosszúság, a szélesség és a belmagasság szorzata: légköbméter = hosszúság (m) × szélesség (m) × magasság (m). Például egy 4 m × 5 m alapterületű, 2,7 m belmagasságú szoba légtere 4 × 5 × 2,7 = 54 m³. Ez az érték adja meg, mennyi levegő van a helyiségben, és ez a kiindulópont a fűtés, a klíma és a szellőzés méretezéséhez.
Mi az a légköbméter?
A légköbméter (köznyelvben légtér vagy légköbtartalom) egy zárt helyiség levegővel kitöltött térfogata köbméterben (m³) kifejezve. Nem azonos az alapterülettel (m²): az alapterület csak a padló méretét adja meg, a légköbméter viszont a belmagasságot is figyelembe veszi. Ezért ugyanakkora alapterületű, de magasabb belmagasságú szoba légtere nagyobb.
A pontos számításhoz a belmagasságot (a padló és a mennyezet közötti távolságot) használd, nem a szint- vagy födémmagasságot.
A számítás képlete
A képlet egyszerű téglatest-térfogat:
- V = a × b × m
- V = légköbméter (m³)
- a = hosszúság (m)
- b = szélesség (m)
- m = belmagasság (m)
Ha az alapterületet (T, m²-ben) már ismered, akkor még egyszerűbb: V = T × m. Például 20 m² alapterület és 2,7 m belmagasság esetén V = 20 × 2,7 = 54 m³.
Több helyiség és tetőtér
Ha a lakás légterét keresed, számold ki külön-külön minden helyiség légterét, majd add össze az értékeket. Ferde mennyezetű (tetőtéri) helyiségnél az átlagos belmagassággal számolj: add össze a legalacsonyabb és a legmagasabb pontot, és oszd el kettővel, majd szorozd az alapterülettel.
Átváltó táblázat gyakori helyiségekre
Az alábbi táblázat 2,7 m belmagassággal számolt tájékoztató értékeket mutat. Eltérő belmagasság esetén a képlettel számolj.
| Alapterület | Belmagasság | Légköbméter (légtér) |
|---|---|---|
| 10 m² | 2,7 m | 27 m³ |
| 12 m² | 2,7 m | 32,4 m³ |
| 15 m² | 2,7 m | 40,5 m³ |
| 20 m² | 2,7 m | 54 m³ |
| 25 m² | 2,7 m | 67,5 m³ |
| 30 m² | 2,7 m | 81 m³ |
| 40 m² | 2,7 m | 108 m³ |
| 50 m² | 2,7 m | 135 m³ |
Ha a belmagasság 3 m, szorozd az alapterületet 3-mal; ha 2,5 m, akkor 2,5-tel. A számítás mindig lineáris.
Mire használható a légköbméter?
- Fűtés méretezése: a szükséges hőteljesítmény becslésénél tájékoztató jelleggel gyakran 30-40 W/m³ értékkel számolnak, de a pontos hőigény függ a szigeteléstől, a nyílászáróktól, a tájolástól és a klímazónától.
- Klíma (légkondicionáló) kiválasztása: a berendezés hűtőteljesítményét a helyiség légterének és hőterhelésének megfelelően kell megválasztani.
- Szellőzés és légcsere: a légtechnikai méretezésnél a légcsereszám (1/h) a légtér és az óránként befújt friss levegő aránya. Például 54 m³ légtér és óránként 108 m³ friss levegő 2-es légcsereszámot jelent.
- Páramentesítő, párásító, légtisztító: ezeknek a készülékeknek a kapacitását is a helyiség légteréhez érdemes igazítani.
Fontos: ezek az irányértékek csak közelítő tervezéshez használhatók. Konkrét fűtés-, klíma- vagy szellőzésméretezéshez kérd szakember hőtechnikai számítását.
Példaszámítás lépésről lépésre
- Mérd meg a helyiség hosszúságát: 4,2 m.
- Mérd meg a szélességét: 3,6 m.
- Mérd meg a belmagasságot: 2,8 m.
- Szorozd össze: 4,2 × 3,6 × 2,8 = 42,34 m³.
A bútorok térfogatát a gyakorlatban általában nem vonják le, mert az elhanyagolható a teljes légtérhez képest, és a méretezésnél a biztonsági ráhagyás így is elegendő.
Gyakori kérdések (GYIK)
Mi a különbség a négyzetméter és a légköbméter között?
A négyzetméter (m²) az alapterület, vagyis a padló mérete. A légköbméter (m³) a helyiség térfogata, amely a belmagasságot is tartalmazza. A légköbmétert úgy kapod meg, hogy az alapterületet megszorzod a belmagassággal.
Milyen belmagassággal számoljak?
A tényleges belmagassággal, azaz a padló és a mennyezet közötti távolsággal. Magyarországon a lakóhelyiségek belmagassága jellemzően 2,5-3 m, régi polgári lakásoknál ennél magasabb is lehet. Ferde mennyezetnél az átlagos magassággal számolj.
Le kell vonni a bútorok térfogatát?
A hétköznapi fűtés- és klímaszámításoknál nem szükséges levonni a bútorokat, mert a hatásuk elhanyagolható, és a méretezés amúgy is tartalmaz biztonsági ráhagyást.
Hogyan számolom ki egy egész lakás légterét?
Számold ki minden helyiség légterét külön (alapterület × belmagasság), majd add össze az értékeket. Az azonos belmagasságú helyiségeknél összeadhatod az alapterületeket, és egyszerre szorozhatsz a belmagassággal.